Egyéni beadvánnyal, még a tavaszi parlamenti időszakban módosulhat a 2008 decemberében elfogadott előadó-művészeti törvény. Ez az, ami egyelőre biztos, és az, hogy többek között a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke jegyzi majd a beadványt, a kormány ezzel megint megkerüli a szakmai egyeztetést és az érdemi vitát.
L. Simon László lapunknak azt nyilatkozta: a módosítás még egyáltalán nincs benyújtásközeli állapotban. Az első személyes egyeztetésen túl vannak a fenntartó önkormányzatokkal, valamint az érintett színházi, zenei és táncszakszervezetekkel. Most a felek írásos javaslatait dolgozzák fel, és kikérik a minisztérium szakmai állásfoglalását is.
A hónap végére kikristályosodhat, mely pontokat kell módosítani, és ezeket az újabb személyes találkozókon megvitathatják – külön körben a fenntartókkal és az előadó-művészeti szervezetekkel. Arra a felvetésre, hogy állítólag kikerül a törvényből a független színházak támogatásának garanciája, amelyet tavaly épp ő védett meg, az elnök azt válaszolta: a struktúrán kívüli társulatok fontos szerepet töltenek be a hazai kulturális életben, de hogy milyen formában finanszírozzák őket, az más kérdés. Hogy mit jelent a más, arról egyelőre nem tud pontos információt adni. Az biztos, hogy a támogatási rendszernek nem szabad automatikusnak lennie, mert ez elkényelmesedéshez vezet, amely meg a teljesítmény rovására megy.
Miért ilyen sürgős a módosítás,mikor a törvény létrehozásakor a Fidesz épp azt kifogásolta, hogy túl gyorsan, két év alatt készült el? Erre L. Simon László azt válaszolta: fontos ezzel foglalkozni még tavasszal, a költségvetési törvény előkészítése előtt, és az is szempont, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a jövőben a társaságiadó-jóváírást, amelynek megfelelően a mecénás leírhatja adójából a felajánlott összeget a színház jegybevételének nyolcvan százalékáig.
Hogy miért egyéni beadvánnyal akarják módosítani a törvényt, arra azt a választ kaptuk: az alkotmányozással foglalkozó, rendkívül leterhelt kormányt az egyéni beadványokkal tudják segíteni – a szakminisztériummal való folyamatos egyeztetéssel és alapos szakmai előkészítéssel. A Magyar Színházi Társaság elnöke, Csizmadia Tibor szerint működés közben kiderült: a törvény bizonyos paragrafusain változtatni kell. Nem biztos, hogy jó ötlet a normatív alapú támogatás helyett a minőségalapú, amelyet a Magyar Teátrumi Társaság indítványoz. Ez ugyanis szubjektív, mivel a minőség gyűjtőfogalom. És persze minden szakmabeli tudja, ez mit fed, kivéve persze, ha önmagáról van szó.
A törvénybe foglalt társaságiadó jóváírásért sokat harcoltak – mondja Csizmadia -, de ez a rendszer a fenntartónak arra is lehetőséget ad, hogy kevesebb támogatást nyújtson a színházának. Az ellenőrzést, a számonkérést sem követeli meg elég keményen a jogszabály, így könnyen lehet trükközni a fizető nézők számával. Már tavaly készült több módosítási javaslat, de az őszi egyeztetéseken a folyamat elakadt. Hogy milyen szöveg kerül a parlament elé az egyszerűbb eljárás során, azaz egyéni módosításként, azt még nem tudni. Végig kell gondolni, hogy a felvetések tényleg a törvényt javítják-e vagy egyfajta akaratot képviselnek, amelyet a parlamenti többség megszavaz majd.
A Független Színházak Szövetségének elnöke, Hudi László szerint az általa ismert módosítási javaslat tele van ellentmondással, nincs kimunkálva. Hiányolja a munkacsoportokat, és azt gondolja, olyan jogszabályokra és kulturális nemzetstratégiára hivatkozik, amely nem is létezik. Úgy érzi, a jelenlegi szövegnek túl nagy a politikai kockázata, így ő nem is érti, miért kell ebbe belemenni.