Összeroppanni látszik kemény hitünk, hogy a jó emberekre szüksége van a világnak, s talán az emberi lét legvégső határáig alkotni, tenni rendeltetnek! Elment egy jóbarát, egy harcostárs, egy olyan színházi szakember, olyan sokoldalú művész, akinek bölcsessége, okos értő szavai mindig hiányozni fognak. Finom és érzékeny lélek volt nem tudott senkit sem bántani, de tudott mindenkinek segíteni: jó szóval, bölcs gondolatokkal, a szeme simogatásával. Bíztunk, hogy elkerülhető az elkerülhetetlen – hiszen Ő is bízott benne.
De a kegyetlen és igazságtalan sors elvitte.
Itt motoszkálnak bennem azok a megrendítő szavak, amit Balassagyarmaton mondott régi égi társakkal találkozva a vetített vásznon. „Itt állok a küszöbön…”
Hát átlépett Tibor a Paál Istik, a Lengyel Palik, a Nagy András Lacik világába. Isten veled Soli.
Dramaturg, színpadi szerző, rendező, színész, tréner, oktató. Számos drámai művet írt/adaptált színpadra, rádióra.
Solténszky először gimnazistaként került a színház közelébe Debrecenben. Majd egy ideig jogot hallgatott a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán, de gyorsan a Szegedi Egyetemi Színpadnál találta magát; tanult a Stúdió Színházban és a Laboratórium Színházban is.
A dramaturgia és rendezés mellett színésztrénerként is ismert Solténszky már ebben az időszakban elkezdte az oktatói munkát, és országszerte tartott színésztréningeket. 1982-től volt a Rádiószínház dramaturgja, majd 2003-tól vezette is egészen annak megszűnésig. Solténszky újságíróként és szerkesztőként is aktív volt, dolgozott rádióknál, tévéknél is. A ’90-es években több verslemez elkészítésében is részt vett mint szerkesztő-rendező. Több drámai művet adaptált színpadra és rádióba is.
Az elmúlt évtizedekben több oktatási projekt, szakmai tábor vezetője volt (tanított a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskolában, a KIMI-ben, Kárpáti Péter drámaíró iskolájában, a Magyar Versmondók Egyesülete szakmai felkészítő műhelyét irányította; a felvidéki színjátszó képzés beindítója és rendszeres tanára, a Soltis Lajos Színház stúdiójának és nyári táborainak tanára stb..) Kurzust vezetett a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatóinak, és az ELTE média szakán is. Több száz művészt indított el a pályán. Korábban a POSZT válogató szakembere is volt, a Magyar Szín-Játékos Szövetség egyik alapítója, elnöke, a Színházi Dramaturguk Céhének elnöke, a Magyar Versmondók Egyesülete felügyelő bizottságának tagja, és a Magyar Rádióban működő Rádiószínház igazgatója. 63 éves volt.
A színházi dramaturgok céhe így búcsúztatja kollégánkat:
Megrendülten vettük tudomásul, hogy szeretett és nagyon tisztelt kollégánk, Solténszky Tibor a mai naptól kezdve nincs közöttünk. A Színházi Dramaturgok Céhének alapembere volt, mindig, mindenhol mindenben segített, nagy tudásával, különleges empátiájával, szakértelmével.
Ez a tudás egyszerre táplálkozott nagy műveltségéből, rádiórendezői gyakorlatából, alternatív csapatokat nevelő és őket rendező tehetségéből, és abból, hogy rendelkezett azzal a képességgel, amelyet kevés szakemberről mondhatunk el: meg tudta állapítani egy-egy drámai szövegről, hogy milyen színpadi minőség rejtőzik benne.
Érték vagy, veszteség lettél. Hiányzol. Nyugodj Békében!