Életének 84. évében elhunyt Pécs irodalmi életének egyik legnagyobb alakja, Bertók László. A hírt Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője közölte.
Bertók 1935-ben született a Somogy megyei Vésén. Csurgón érettségizett, a pécsi tanárképző főiskola magyar-történelem szakát 1963-ban végezte el. 1965 óta élt feleségével Pécsett.
Előbb a tanárképző főiskolán volt könyvtáros, majd 1977-től a Városi Könyvtár igazgatója lett. 1988-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1975-től lett tagja a Jelenkor szerkesztőségének, 1999-től főmunkatársa. Első versei 1953-ban jelentek meg, de önálló verseskötetet csak 1972-ben adhatott ki, mivel 1955-ben államellenes izgatás vádjával börtönbe zárták versei miatt.
Számos verseskötetet adott ki, emellett több prózát is írt. Munkásságát több tucat elismeréssel díjazták, többek között megkapta a Kossuth-díjat, a József Attila-díjat, a Weöres Sándor-díjat, az Artisjus díjat. Pécsen is számos elismerést kapott, a város 2008-ban díszpolgárának is választotta.
Talán választott városom
Talán választott városom, a máris életem felét, az ahol, a most, a miképp, a méginkább, ha elhagyom.
Talán a nyom a talpamon, a tejutak, a szanaszét, az ahány város, annyi Pécs, az elereszthet, de fogom.
Talán, hogy arany és uszony, a mint a halszemben az ég, a biztos talánban a szép, a mennyi nő, mennyi torony.
Talán a firka a falon, az igen s nem közt a beszéd