Szeptember 4-én négy színházi szervezet elnöke nyílt levélben fordult a kultúráért felelős államtitkárhoz az úgynevezett művészeti középdíjak ügyében. L. Simon László az alábbi levélben válaszolt rá. Az Országos Sajtószolgálat nyomán közöljük a két levelet.
A színházi szervezetek levele L. Simon László kulturális államtitkárhoz:
Tisztelt Államtitkár Úr!
A művészeti középdíjak ügyében fordulunk Önhöz.
Örömünkre szolgál, hogy a kimagasló előadó-művészeti teljesítmények állami elismerése, díjazása ügyében presztízs-növelő lépésekre határozta el magát.
Nem érthetünk egyet azonban sem a díjak számának ilyen arányú csökkentésével, sem a díjakat odaítélő kuratóriumok tagjainak tervezett redukálásával.
Kérjük, állítsa vissza az eredeti, hosszú évek alatt kialakult keret-számokat. Gondoljon bele, milyen kevés állami művészeti díj létezik. A Jászai Mari-díjat fiatal színházművészek elismerésére alapították. Ám az eddigi évi 13 díj is kevésnek bizonyult a kiemelkedő művészi munka rendszeres elismerésére, így következhetett be, hogy ma a színházművészek többnyire pályájuk csúcsán, gyakran életművük elismeréseként kapják azt.
Úgy tapasztaltuk, hogy éveken keresztül jól működött az a rendszer, amely a Jászai Mari-, a Blattner Géza-, illetve Nádasdy Kálmán-díjak odaítélésére kialakult. A kuratóriumokban minden szakmai/művészeti terület képviselete megvolt – színészek, dramaturgok, tervezők, rendezők, vidéki, budapesti igazgatók és határon túli művészek. A kuratóriumi tagokat a művészi szakmák országos szervezetei delegálták a díjban már részesült, nagy tiszteletnek örvendő tagjaik közül. Így válhattak ezek a díjak magas presztízsű szakmai díjakká.
Ez az elv most megszűnni látszik. Azzal – hogy bár a szakmai szervezetek javaslatára, de – a miniszter jelöli ki az öt, illetve három tagot a kuratóriumokba, a díjak óhatatlanul átpolitizálódnak, távolodnak a szakmától. És hiába lesznek a felkért tagok neves, mindenki által elismert művészek, kis létszámuk okán nem fogják képviselni, de átlátni sem a magyar színházművészet teljességét.
Arra kérjük Államtitkár urat, gondolja át javaslatunkat, s mivel a kuratóriumi létszám növelésének nincsenek anyagi vonzatai (nem kapnak tiszteletdíjat e tevékenységükért), térjen vissza a korábbi gyakorlathoz. Tudomásunk szerint más előadó-művészeti szakmák is hasonlóképp vélekednek a problémáról.
Megismételjük képviselőnk júliusban felvetett javaslatát: a díjakkal járó pénz csökkenjen az Ön által javasoltnak felére- még így is lényegesen több, mint eddig – , viszont maradjanak meg az eredeti keretszámok. Javaslatunk így nem növeli a Tárca díjakkal járó pénzügyi terheit…
Budapest, 2012. szeptember 4.
Tisztelettel:
Csizmadia Tibor A Magyar Színházi Társaság elnöke
Hegedűs D. Géza A MASZK Országos Színészegyesület elnöke
Konrád Antal A Színházi Dolgozók Szakszervezete elnöke
Bagó Bertalan A Magyar Színházrendezői Testület elnöke
L. Simon László válaszlevele a színházi szervezetek vezetőihez:
Csizmadia Tibor, elnök Magyar Színházi Társaság Hegedűs D. Géza, elnök MASZK Országos Színészegyesület Konrád Antal, elnök Színházi Dolgozók Szakszervezete Bagó Bertalan, elnök Magyar Színházrendezői Testület
Tisztelt Elnök Urak!
Meglepődve olvastam a művészeti középdíjak ügyében küldött – illetve ezzel egy időben a sajtóban is megjelent – levelüket, amelyben lényegében az Önök által is elismert “presztízs-növelő” lépéseim visszavonását kérik tőlem. Arra kívánnak rávenni, hogy a színházművészek elismerését szolgáló díjak összege a tervezetthez képest kevesebb legyen, a csökkentett létszámú kuratóriumok száma növekedjen, és a kiadható díjak száma is közelítsen a korábbiakhoz. A művészeti középdíjak ügyében 2012. július 24-én az államtitkárságon 28 művészeti szervezettel egyeztettünk. Az egyeztetésen a Magyar Színházi Társaság képviselője is jelen volt, és egyetértettünk abban, hogy vissza kell állítani az állam által adományozott díjak presztízsét. Akkor is és azóta is többször elmondtam, hogy szerintem az állami kitüntetések presztízsét az arra javaslatot tevő szakmai kuratórium legitimációja, az egy évben adható díjak száma és az ezekkel járó összegek nagysága határozza meg. Az egyeztetést követően egyetlen szervezet sem jelezte hivatalosan ellenvéleményét. Így a rendelettervezetet a július 24-i egyeztetésen elhangzottak alapján véglegesítettük, majd ebben a formában járta be a törvényben előírt közigazgatási utat. Az új művészeti középdíjakról 2012. augusztus 21-én az Első Országos Színházi Évadnyitón is részletesen beszéltem, ahol a hozzám intézett levél aláírói közül is többen jelen voltak. Az évadnyitót követően a színházi szakma képviselőinek rendelkezésére álltam két órán keresztül, sokakkal számtalan érdekes és fontos kérdést vitattunk meg. A kitüntetések ügyét viszont csak egyetlen résztvevő említette, aki egy kisebb módosítást kért. Múlt pénteken, a levelüket aláíró Hegedűs D. Gézával közel egy órán keresztül beszélgettünk az irodámban, számos fontos szakmai kérdést érintettünk, de a kitüntetések ügyét szóba sem hozta.
Fotó: Turcsi Gábor, MTI
Fenntartom az álláspontomat, hogy az elmúlt években a művészeti középdíjakkal szégyenletesen alacsony összeg – kettőszázezer forint – járt, amit végre sikerülhet jelentősen – díjanként eltérő mértékben, négy-hétszeresére – felemelni. Tartom magam ahhoz is, hogy egy díj presztízsét az odaítélhető díjak száma is befolyásolja, így az egyeztetéseken kialakult létszámokon sem tudunk vitatkozni. Már csak azért sem, mert időközben a művészeti középdíjakkal is foglalkozó miniszteri rendelet végleges formát kapott, remélhetőleg hamarosan elfogadják, és megjelenik a Magyar Közlönyben. A kisebb létszámú kuratóriumok átpolitizálódásával kapcsolatos aggodalmukat nem osztom. Szeretném hinni, hogy az új rendszer a szakma és a közönség megelégedésére, politikai befolyástól és a szakmai szervezetek háttéralkuitól mentesen fog működni. Nem megkérdőjelezve a megkésett véleményhez való jogot, tisztelettel kérem Önöket, hogy a jövőben javaslataikkal az egyeztetés időszakában keressenek meg.