Halvány lelkesedés és taps kísérte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, Sara Danius csütörtöki bejelentését. Hiába volt ott az esélyesek között, Bob Dylan győzelmére mégis nagyon kevesen számítottak.
Egy a tizenhathoz volt az esély arra, hogy ő nyeri a díjat 2016-ban egy fogadóiroda utolsó állása szerint.
A 75 éves Bob Dylan 2016-ban egy Nobel-díjjal lett gazdagabb
Sara Danius titkár gyors interjút adott a kihirdetés után. Ebben egyből azt kérdezték tőle, hogy mit gondol, nem fognak-e sokan elégedetlenkedni, hogy nem klasszikus értelemben vett írót, költőt választottak. Danius annyit válaszolt: remélem, nem.
Sara Danius tolmácsolta a testület indoklását. Annyit mondott, azért ítélték Dlyannek a díjat, mert újszerű költői megoldásokkal gazdagította az amerikai dalszerzői hagyományokat.
Bob Dylan a legnagyobb elismerést jelentő Nobel-díj mellé 8 millió svéd koronát (257 millió forintot) is kap. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, a díj alapítójának, Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Bob Dylan 1941. május 24-én született a Minnesota állambeli Duluthban Robert Allen Zimmermann néven. Nagyszülei Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából vándoroltak ki Amerikába. Dylan hétéves volt, mikor apjánál paralízist diagnosztizáltak. Ezután a család anyja szülővárosába, a közeli Hibbingbe költözött.
Dylan fiatalkora nagy részét a rádió mellett töltötte. Folyamatosan zenét hallgatott. Eleinte leginkább a New Orleans-i blues- és countryadókat hallgatta, később pedig már a korai rock and roll keltette fel az érdeklődését. Legkorábbi ismert felvételét 1956 karácsonyán, 15 évesen készítette: két barátjával egy áruház fülkéjében énekeltek részleteket Carl Perkins, Little Richard, Lloyd Price dalaiból.
Iskolai évek
A középiskolában több zenekart alapított. Az első a The Shadow Blasters volt, de ez hamar feloszlott. Jött a Golden Chords nevű formációja, amely már egy kicsit tartósabb volt. Ezzel a zenekarral léptek fel az iskolai tehetségkutatóban. Feldolgozásokat és a Dylan által írt Little Richard című nótát játszották. Dylan az érettségi után, 1959-ben kezdett tanulni a Minnesotai Egyetemen, ezért Minneapolisba költözött. A rock and rolltól némileg elfordult, kevésbé érdeklődött már. Ekkor kezdett igazán elmélyülni az amerikai folklór hagyományokban.
A helyi folkos közösségbe kezdett eljárni, lemezeket cseréltek, és természetesen zenélgettek is. Ebben az időben kezdte használni a Bob Dylan nevet. Az egyetemet egy év után abbahagyta, azután pedig csak a zenével foglalkozott. Teljesen feloldódott benne, és a helyi folkkörök pedig nagyon jó társaságnak tűntek. Ideje nagy részét Minneapolisban töltötte, de sokat utazgatott már a zene miatt is, például Denverbe, Chicagóba.
1961 januárjában éppen Chicagóból indult volna vissza Minnesotába, de végül meggondolta magát, és New Yorkban kötött ki. Egy idős, beteg barátját látogatta meg. No meg eljárt zenélni a helyi klubokba. Az egyik este után a New York Timesban kedvező kritika jelent meg a fellépéséről, ekkor figyeltek fel rá. Még az év végén szerződtette a Columbia Records. Nagyjából ekkor került sínre a pályafutása. Elképesztő zenei munkáját jelzi az eddig kiadott 37 lemeze. 2008-ig összesen több mint
120 millió lemezt adott el világszerte.
Zene, irodalom, kultúra
Bob Dylan megítélése már régóta nem csupán a zene koordináta-rendszerében zajlik. A Time magazin 1999-ben adta ki azt a 100-as listáját, amelyben a század legfontosabb embereit gyűjtötte össze. Bob Dylan is ott volt a 100 között. 2008-ban már Pulitzer-díjat kapott az amerikai könnyűzenére gyakorolt hatása miatt. Már ebben a Pulitzer-díjban is ott volt Dylan költői szintű dalszövegeinek elismerése.
Szövegeinek irodalmi jelentőségével magasabb szinteken a 2000-es évek elején kezdtek foglalkozni. Christopher Ricks brit irodalomkritikus írt monográfiát Dylanről és szövegeiről Dylan’s Visions of Sin címmel. A könyvben Eliottal és Keatsszel egy szinten emlegeti Dylan irodalmi munkáját. Függetlenül attól, hogy szövegeit olvassák, vagy zene kiegészítőjeként, tehát dalszövegként hallgatják, tagadhatatlan, hogy korszakokat határoztak meg. Olyan értelemben is, hogy azokról mesélt, de akár úgy is, hogy zenéje befolyásolta az adott korszakot. Számos dala mozgalmak indulójává vált. Ilyen volt a Blowin’ in the Windis, amelyik a hippimozgalom himnusza volt.
Sir Andrew Motion brit költő mondta, hogy jó lenne Dylan-szövegekkel foglalkozni az iskolában, az irodalomórákon. Egyébként 1996 óta lobbiznak különböző akadémikusok Dylan Nobel-díjáért. Ez végül 2016-ban valósággá vált. Annak ellenére, hogy jó ideje kezelik irodalmi szövegként Bob Dylan dalszövegeit, a csütörtöki Nobel-díj bejelentésénél mégis úgy tűnt, sokan meglepődtek a Svéd Akadémia termében. Toni Morrison 1993-as elismerése óta Bob Dylan a következő amerikai, aki irodalmi Nobel-díjat kapott.
Az irodalmi Nobel-díj
Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta ítélik oda, de eddig csak 109 díjat osztottak ki, mert hétszer – 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940-1943 között – nem adták át. Eddig 113-an kapták meg a kitüntetést, mert négy alkalommal ketten, megosztva kapták az irodalmi Nobel-díjat, ami ebben a kategóriában
kifejezetten szokatlannak számít.
Ebben a kategóriában egyébként mindig nehéz megjósolni, hogy ki lesz a következő kitüntetett, mert a jelöltek listáját ötven évre titkosítják, és a díjat általában az egész életműért, nem egy konkrét munkáért ítélik oda. A Svéd Akadémia eddig kilenc alkalommal emelte ki a díjazott egy alkotását, például Thomas Mann esetében a A Buddenbrook házat, Ernest Hemingway-nélAz öreg halász és a tenger-t, Mihail Szolohov esetében pedig aCsendes Don-t.
Az irodalmi Nobel-díj birtokosainak átlagéletkora 65 év, a legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907) kapta meg a díjat, de mindössze kilenc 50 év alattit tüntettek ki eddig. A legidősebb a brit Doris Lessing volt, aki 2007-ben, 88 évesen kapta meg a díjat, és 2013-ban halt meg. A legidősebb még élő díjazott az olasz drámaíró, Dario Fo volt, aki pont ma halt meg, 90 éves korában. Bob Dylan is az idősebb irodalmi Nobel-díjasok táborát erősíti, májusban lett 75 éves.
Habár szokatlan, de nem példátlan, hogy nem az irodalom területéről választottak díjazottat. Winston Churchill brit miniszterelnök is kapott irodalmi Nobel-díjat 1953-ban, akit korábban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül írói munkásságáért díjazták.