A Ludas Matyi című daljáték január 21-i ősbemutatójával tovább kerekedik a Csokonai Színház klasszikus magyar repertoárja. Szőcs Géza librettója nyomán a darabot rendezte Vidnyánszky Attila. Zeneszerző Faragó Béla.
Hogy a fiókomból végképp kiszabadult és most színpadra kerül az én Ludas Matyim, azt Vidnyánszky Attilának köszönhetjük. Ebben az esetben a rendező egyúttal társszerző is, hiszen a szöveghalmazból, mint egy mederben áramló üzenet-együttesből ő formálta meg a végső cselekmény-láncolatot – mondja Szőcs Géza, a liberttó szerzője.
Szőcs librettója nemcsak jelentősen eltér Fazekas Mihály művétől, de sokrétűbbé tette a történetet, és a jellemek is összetettebbek lettek. Matyi nyughatatlan, önmagát kereső figura, de szerelméhez mindvégig hű marad. Döbrögi nem tudatlan, sötétlelkű alak – önkényúr, de életművész is. Önzése, hatalomvágya, mindent és mindenkit birtokolni akarása miatt kell elbuknia. Ért a nők nyelvén, akik itt sokkal nagyobb szerepet kapnak: ilyen például Matyi szerelme, Anna, aki lúdból változik át lánnyá, akár Tündér Ilona.
A debreceni előadás (főszerepben Bakos-Kiss Gábor) műfaját tekintve daljáték, hiszen nincsenek benne végigkomponált, énekbeszédszerűen, recitativo előadott részek. A történet a kereszténység előtti, szemet szemért, fogat fogért elv kegyetlen világát idézi a sok ütőhangszer, és a balkáni népzenéből ismert, állandóan változó, aszimmetrikus ritmusok segítségével, melyek kiszámíthatatlanná teszik a zenei fordulatokat.
Mindenképpen a gyerekek számára akartam rendezni, és kimondottan egy zenés darabot – mondja Vidnyánszky Attila. „Mert ha egy klasszikus témához nyúlunk ebben az új formában, akkor egyúttal a jövendő operalátogató közönséget is nevelgetjük a színház szeretetére. Ezt a daljátékot egyfajta beavató színháznak gondolom tehát. A rendezést is ennek a célnak rendeltem alá a szcenikai megoldások és a szereplők mozgatásának tekintetében is. Itt minden nagyon színes és mozgalmas.”
A beavató színházi elvet, az előadás gyerekeknek szóló jelleget talán az is erősíti, hogy nagyon sokféle zenei karakter jelenik meg a műben, sok olyan motívum, melyet a hallgató a legkülönbözőbb zenei stílusokból ismerhet. Azt szeretném, hogy ez a daljáték minél közérthetőbb nyelven szólaljon meg, és így sokak számára adjon maradandó, szép élményt.
