Átadták a Balassi- kardot

Kulcsár Ferenc Dunaszerdahelyen élő költő és Sander Liivak észt műfordító vette át az idei Balassi Bálint-emlékkardot pénteken Budapesten. A szablyát Duray Miklós felvidéki politikus és Kiss-Rigó László megyéspüspök nyújtotta át.

A Balassi Bálint 16. századi költő, végvári vitéz kardjának másolata alapján készült szablyát Duray Miklós felvidéki politikus, közíró és Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök nyújtotta át immár 18. alkalommal az esemény hagyományos helyszínén, a budapesti Gellért Szállóban. Duray Miklós ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: “a költő fegyvere a szó, a kard pedig a harc jelképe, de Balassi kardja nem csupán egy eszköz, hanem jelképe és szimbóluma a költő sokszor sújtó szavának”.

Kulcsár Ferenc a kard átvétele után elmondta: úgy tekint erre a kitüntetésre, mint a magyar irodalom felvidéki ágának elismerésére. Mint felidézte: Balassi Bálint bő 400 évvel ezelőtt Pozsonyban ismerkedett meg örök szerelmével és múzsájával Losonci Annával. Ebből a szerelemből és gyötrelemből született meg a költő örök életű magyar nyelvű szerelmi lírája.

Kulcsár Ferenc középiskolai tanulmányait a kassai Magyar Tannyelvű Gépipari Szakközépiskolában végezte el. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Komensky Egyetem filozófia-magyar szakán kezdte, de félbehagyta és az Új Ifjúság riportere lett. 1973-1985 között a Madách Könyvkiadó sajtóelőadója és szerkesztője volt. 1975-től az Irodalmi Szemle olvasószerkesztője, 1984-1991 között szerkesztője volt. 1991 óta a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó vezető szerkesztője. 1995 óta a Katedra című pedagóguslap főszerkesztője.

Költészetében szociális érzékenysége, reális szemlélete kísérletezéssel társul, a montázslíra felé mozdul. A Kulcsár Ferenccel készített interjú a versmondo.hu oldalon olvasható, A hónap interjúja linken, ide kattitnva:

INTERJÚ KULCSÁR FERENC KÖLTŐVEL

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök elmondta: az emlékkardot nem a küzdelem jelképeként adja át az észt műfordítónak, hanem a szellemi közösséghez és családhoz való összetartozás szimbólumaként. A 64 éves Kulcsár Ferencnek a közeljövőben jelenik meg a Mindig című, összegyűjtött verseit tartalmazó mintegy ötszáz oldalas kötete. A Bodrogszentesen született költő 1991 óta a dunaszerdahelyi Lilium Aurum kiadó vezető szerkesztője, majd 1995-től párhuzamosan a Katedra című pedagóguslap főszerkesztője volt. Első verses kötete 1972-ben jelent meg Napkitörések címmel. Munkásságát több díjjal jutalmazták, 2013-ban például a Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át.

Sander Liivak 41 éves észt műfordító a tartui egyetemen 1998-ban észt és finnugor szakon szerzett diplomát. Mások mellett az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanságát, Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét, valamint Illyés Gyula verseit és Arany János balladáit ültette át észtre.

A Balassi Bálint-emlékkard kuratóriuma az irodalmi díjat minden évben annak a költőnek és műfordítónak ítéli oda, akinek líráját és fordítói munkásságát méltónak tartja a 16. századi magyar költő életművéhez. Maga a díj egy középkori mintára kovácsolt végvári szablya, amelyet kitüntetésként az arra érdemes költőknek adnak át.

A díjazott személyéről a Balassi Kuratórium dönt. A kuratórium Molnár Pál kezdeményezésére alakult 1996 decemberében. Az akkor a Magyar Nemzetnél dolgozó újságíró Lőcsei Gabriella újságírót, Zelnik József néprajzkutatót és Rubovszky András szállodaigazgatót hívta egybe, ezután kérték föl elnöknek Makovecz Imre építészt. Az irodalmi díj eseményeinek konkrét megszervezésében nélkülözhetetlen munkát végez Molnárné Szánthó Katalin, Molnár Csenge-Hajna és Molnár Fatime.

A díjat évről évre odaítélő testületnek a díjazottak is tagjaivá válnak. A magyar költők a Magyar Honvédség katolikus tábori püspökétől – kezdetben Ladocsi Gáspártól, később Szabó Tamástól – vehették át a kardot. Később Lackner Pál evangélikus tábori püspök, majd Ternyák Csaba egri érsek, 2009-től Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyés püspök adta át az elismerést. A külföldi műfordítónak általában Makovecz Imre nyújtotta át a szablyát, a világhírű építész elhunyta után pedig Kiss-Rigó László püspök; 2013-ban Szilágyi Áron kardvívó olimpiai bajnok nyújtotta át a francia műfordítónak Balassi szablyáját.

A díjat hagyományosan a budai Gellért szálló gobelintermében február 14-én, Bálint napján adják át az itt tartott átadási ceremónián, ahol a mindenkori honvédelmi miniszter engedélyével eddig tizennégy alkalommal szerepeltek a 32. Budapesti Őr- és Díszezred, később a Támogató Dandár, legújabban pedig a Magyar Honvédség – Budapest Helyőrség Dandár katonái, így ez az irodalmi ünnep az európai katonai hagyomány részévé is emelkedett.

A kitüntetést 1997 óta adományozzák. Az akkor megfogalmazott küldetés szerint Balassi Bálint példája a XXI. században is fölemelő. Szükség van olyan költőkre, akik Balassi szavaival élve „Emberségről példát, vitézségről formát” tudnak adni.

A szablyát a bonyhádi Fazekas József Balassi-érmes kardkovács, a díszokleveleket pedig a Balassi-érmes Vincze László szentendrei nyomdász készíti kezdettől fogva.

2002 óta a világhírű Herendi Porcelánmanufaktúra egy erre a célra készített Balassi-szoborral is megajándékozza a költőket. 2012-ben a manufaktúrát Balassi-emlékéremmel ismerte el a kuratórium, a medált Simon Attila vezérigazgató vette át.