A Várban az egykori karmelita kolostorban – miután II. József parancsára feloszlatták a csak szemlélődő szerzetesrendeket -, a Kempelen Farkas tervei alapján átalakított Várszínházban volt az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László vezette, Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én. Simai Kristóf magyarította, Brühl érzékenyjátéka „Igazházi” című darabját adták elő.
Tolnay Klári, 1990-ben – a Kétszáz éves a magyar nyelvű színjátszás jubileumára rendezett Színészkarnevál nagyasszonyaként – látogatást tett Göncz Árpád (akkor még ideiglenes) köztársasági elnöknél, hogy felkérje vállalja el a rendezvény fővédnökségét. A látogatás július 18.-ára, a születésnapot követő napra esett. Göncz Árpád hatalmas virágcsokorral köszöntötte a jeles nap alkalmából. A látogatás a protokoll szerint húsz percig tartott volna, az elnök úr titkárnője jelezte, hogy az utánunk következő külföldi vendégek lekésték a repülőgépet. Az elnök úr örömmel mondta – a tőle megszokott közvetlenséggel -, továbbiakban is szívesen tölti velünk az időt.
Az így nyert lehetőséget kihasználva Klárika ”ecsetelte” a színházi szakma helyzetét – ne felejtsük el, közvetlenül a rendszerváltás után, pontosabban közben voltunk. A maga is színpadi szerző, figyelmesen hallgatta a tényeket. A Színészkarneválon Göncz Árpád már tényleges köztársasági elnökként vett részt és jelezte – a színházi szakma képviselőit fogadja Kupa Mihály pénzügyminiszter.
Törőcsik Mari a Színészkamara akkori elnöke, Garas Dezső és egy jogász tett látogatást a miniszternél, ennek eredményeként – a volt szocialista országok közül egyedül – Magyarországon nem omlott össze az állandó társulati rendszer, amelyet irigyel tőlünk az európai színházi világ.
Kelemen tehát országgyűlési felhatalmazással és királyi támogatással állandó, magyar nyelven játszó társulat létrahozásának megszervezésébe fog. Gróf Ráday Pál anyagi támogatása mellett létrejön az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság, 1790. szeptember 21-én, konzorciális alapon, közös haszonra s kárra. A Társaság tagjai: Kelemen László vezetése alatt, Soós Márton, Horváth János, Baranyai Balázs, Ráth Pál, Ungvári István, Moor Anna, Permecszky Franciska, Nagy Erzsébet és Nagy Mária. Ők voltak a magyar nemzet első deklarált napszámosai, az alapító tagok.
Gróf Zichy Károly, az ország bírája (az ő támogató együttműködésével kaphatott Unwerth Gróftól helyiséget a társulat, és a színjátszási engedélyt is ő adja meg), valamint Orczy László báró jelenlétében, 1790. október hó 25-én megtartatott az első hivatásos, egész estés magyar nyelvű színjátszás Budán, a Várszínházban, majd pedig1790 október hó 27-én a Rondellában, Pesten. Unwerth gróf kudarca számított, s riasztja a tomboló siker, így lemondja inkorrekt módon az ígéretei szerinti többi előadásnapokat. Valós konkurenciát lát a magyarok előadásai kapcsán, így többet működése alatt, magyar társulatnak színházi épületeit, át nem adta. Előadásra azonban mégsem a Kazinczy fordította Hamlet, (azt csak 1793. november 23-án, Kolozsvárott mutatják be először), hanem a Simaházi Kristóf magyarította, Brühl érzékenyjátéka, az “Igazházi” kerül előadásra.
Kelemen László Karakterszínész, a magyar hivatásos színjátszás alapító igazgatója, műfordító
Született: 1762. július 26. Kecskemét, Magyarország
Elhunyt: 1814. december 24. Csanádpalota, Csongrád megye, Magyarország
1780 – Pest városába kerül, valószínűleg jogot hallgat.
1788 – Gödöllői uradalom egyik ügyésze, bár egyes történészek ezt vitatják.
1789-1790 Európai tanulmányúton
1790 tavasza – Királyi támogatást, és az Országgyűlés felhatalmazását nyeri el a magyar nyelvű színjátszás megalapítására.
1790. szeptember 21. Megalakul az Első Magyar Nemzeti Játékszíni Társaság, amelynek előmozdítója és alapító tagja.
1790. október hó 25. Az első magyarnyelvű egész estés előadás kőszínházban. Simaházi Kristóf fordításában, Brühl: “Igazházi” kerül előadásra, Shakespeare: Hamlet – je helyett. A még gyakorlatlan színészek nehéznek találják ezt a darabot. (Kazinczy direkt lefordítja a társulatnak)
1790. október hó 27-én, Pesten, a Rondellában is sikeres előadás, a többi előadást technikai okokból lemondja a színház tulajdonosa. További előadásokat az egyetlen fővárosi színházhelyiségben nem engedélyez.
1792. május 5-én, harmadik előadás: a Budai Arénában, Bárány Péter németből magyarított “A talált gyermek” c. ötfelvonásos vígjátékának bemutatója
1792 – 1794. Eugen Busch anyagi támogatásával idényjátékok sora zajlik (télen a helyiség nem fűthető)
1794. Eugen Busch anyagilag csődbe kerül, a társaságot a Kincstári Kamarilla nem támogatja.
1794-1796. Szűkösen vegetál a Színjátszótársaság. Kelemen nem tud pénzt keríteni, nincs kerek e hazában, aki a magyar színjátszásért pénzt áldozna. A hivatalos intézmények csak a Budai Németszínház fűthető helyiségeit támogatja pénzzel.
1796. április 10. Kelemen feloszlatja a társulatát.
1796 – 1799 Nagyváradon tisztviselő
1799-1801 újjáalakuló társulatával járja a vidéket. Nagyvárad, Szeged, Kecskemét, Nagykőrös, Gyöngyös, Rozsnyó, Losonc.
1802-1814 Kántortanító, ügyvéd, iskolamester, Ráckevén, Makón, Csanádpalotán
1814. december 24. Balesetben elhunyt.
