Connect with us

Meghalt Kalász Márton, a nemzet művésze

Hírek

Meghalt Kalász Márton, a nemzet művésze

87 éves korában elhunyt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – közölte az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Kalász Márton 1934. szeptember 8-án született a Baranya megyei Sombereken, sváb család gyermekeként látta meg a napvilágot. Iskolás koráig magyar nyelven nem beszélt, az irodalmi németet pedig még később sajátította el.

Elhunyt 87 éves korában Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze - közölte az MMA 2021. december 30-án az MTI-vel. A felvétel a 85 éves Kalász Márton köszöntésén készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. szeptember 6-án/ Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 

Elhunyt 87 éves korában Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – közölte az MMA 2021. december 30-án az MTI-vel. A felvétel a 85 éves Kalász Márton köszöntésén készült a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019. szeptember 6-án/ Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Pécsett érettségizett, majd később Siklóson és Szigetváron népművelődési előadóként dolgozott. Budapesten a Falurádió riportereként is közreműködött. 1960-tól pedig egy évtizeden keresztül az Európa Könyvkiadónál szerkesztő pozícióban dolgozott. 1971–1974 között a berlini Magyar Kultúra Házában munkatársi beosztásban tevékenykedett. Később a Vigilia főmunkatársa lett. 1986–1991 között a Jelenkor szerkesztőbizottságának is tagja, 1991–1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója.

Kalász Márton 1998 és 1991 között a Vörösmarty Társaság 2001 és 2007 között pedig a Magyar Írószövetség elnöke volt. Csaknem két évtizeden át tanított a Károli Gáspár Református Egyetemen. 2009-től az MMA társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.

Pályafutását népdalszerű versekkel kezdte: első nagy műve, a Viola d’amour (1969) száz darab nyolcsoros páros rímű versben egy szerelem belső regényét mondja el. Szállás (1978) című kötetétől kezdve verseiben sok a kihagyásos mondat, és gyakori a ritka, régies vagy tájszó. Verseit volt, hogy ciklusokban szerkesztette (Viola d’amourSzállásAz imádkozó sáska), műgond, választékos nyelvi erő jellemezte költészetét. Legjelentősebb életműve költészete, de mellette kortárs német költőktől való műfordításai és prózai írásai is számottevőek. Önéletrajzi ihletésű Téli bárány (1986) című regénye, melyben gyermekkori emlékeit eleveníti meg.

Kalász Mártont csütörtökön Budapesten érte a halál. Az alkotót az MMA saját halottjának tekinti.

“Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok. van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával” – vallotta.

Az anyanyelvhez való viszonyát, akárcsak lírai életművének ívét kivételessé teszi az, hogy tízéves koráig jóformán csak német szót hallott odahaza, aztán első költeményeit mégiscsak magyarul írta – olvasható az MMA méltatásában. Életét végig kísérte német gyökereihez való ragaszkodása: fordított és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndíjasként.

Kalász Márton tehetségére Pécsett figyelt fel Ágoston Julián katolikus körökben nagyra becsült irodalomtörténész. Könyveket adott neki, foglalkozott vele, elküldte első költeményeit a Vigiliához Rónay Györgynek, aki később is segítette költői pályáján.

Kalász Márton évtizedekig gyűjtötte a Magyarországon élő németek múltjára vonatkozó dokumentumokat, visszaemlékezéseket, interjúkat. Prózaíróként a bűnösnek bélyegzett németség meghurcolása foglalkoztatta leginkább. Ez ösztönözte két regény, a Téli bárány és a Tizedelőcédulák megírására. Ezek mellett legfontosabbnak az 1987-es “Ki olvas éjszaka verset?” és 2006-ban megjelent Kezdő haláltánc című versesköteteit tartotta, mert ezekben gyermekkorát és édesapjával kapcsolatos élményeit írta meg.

A hajdani szülőföld őseinek világát és hagyományát idézte meg élete alkonyán novellák, versek és esszék által a Gyermek-Bábel (2015) című kötetében. 85. születésnapjára 2019-ben jelent meg az elmúlt években írt, de ki nem adott verseiből Zsille Gábor összeállításában az Annyi ábrándunk című válogatás.

Utolsó kötete, a Virrasztó – távol a költő 31. verseskönyve. A 60 verset tartalmazó kötet a közelmúltban készült el, várhatóan 2022 januárjában vehetik kézbe az olvasók. Új verseinek többsége a koronavírus-járvány szorongató helyzetében íródott. Az őrmezei lakótelepen található nyolcadik emeleti lakása, akár a hölderlini toronyszoba, központi motívuma lett a kötetnek, egyfajta mikrouniverzumként jelenik meg: az a hely, ahol a költő a mindennapokból kiemelkedve átfogóbban szemlélheti, értelmezheti a válságot – olvasható az MMA összegzésében.

Az MMA megbízásából 2016-ban Változatok a reményre címmel készült róla portréfilm. A köztestület Közelképek írókról című kismonográfia-sorozatában 2017-ben jelent meg összegzés irodalmi pályájáról.

Munkásságát kétszer ismerték el József Attila-díjjal (1971 és 1987), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével 1996-ban tüntették ki, a Kossuth-díjat 2013-ban vehette át, 2016-ban választották a nemzet művészévé.

Ezek mellett számos más elismerést is kapott: Radnóti-díj (1985), IBBY-díj – a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa Magyar Szekciójának nívódíja (1987), Weöres Sándor-díj (1996), Artisjus Irodalmi Nagydíj (1996), Arany János-díj – a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa díja (2001), Prima-díj (2006), Stephanus-díj – a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány díja (2007), Szépirodalmi Figyelő-díj (2008), Balassi Bálint-emlékkard (2012), Magyar Örökség díj (2014).

Művei a Digitális Irodalmi Akadémia oldalán is olvashatók.

(forrás: blikk.hu)

Continue Reading
You may also like...
Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További Hírek

  • Hírek

    175 éve született Mikszáth Kálmán

    By

    Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Írónak készült akkor is, amikor jogászként dolgozott. Az íróra emlékeznek születése 175. évfordulóján a felvidéki Szklabonyán és a Nógrád megyei...

  • Hírek

    Viszonylagos öröklét

    By

    Centenáriumi sorozat indul a 100 éve született Nemes Nagy Ágnes költő tiszteletére. A mai napon száz éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Diákkorától kezdve írt verseket,...

  • Hírek

    Emlékezés Kiss Lászlóra

    By

    Két évvel ezelőtt hunyt el a Magyar Versmondók  Egyesületének alapítóelnöke, Kiss László, a versmondás és az amatőr színjátszás egyik legjelesebb jelenkori képviselője. Több szakmai és társadalmi szervezet vezetőjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr...

  • Hírek

    Kiket hallgattunk idén legtöbbször?

    By

    Sokan töltötték végre családi körben a szentestét, de még mindig rengetegen voltak egyedül idén karácsonykor, ám a versek, a megszólaló költészet nagyon sok ember otthonában enyhítette a magány érzetét vagy emelte az...

  • Hírek

    Interjú Stork Natasával

    By

    Stork Natasa felmegy Zsótér Sándor lakására, hogy a rendező instruálja őt a Pilinszky Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyvéből készülő előadással kapcsolatban. Férfi-nő, tanár-diák, rendező-színész… Zsótér–Stork. Megannyi szál, megannyi réteg: a minimál díszlettel, a...

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Évfordulós költő: Radnóti Miklós



Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a mai újlipótvárosi Kádár utca 8.-ban, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került.[9] Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő (a kornak megfelelő szóhasználattal: kereskedelmi utazó) […]

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top