Connect with us

Interjú Stork Natasával

Hírek

Interjú Stork Natasával

Stork Natasa felmegy Zsótér Sándor lakására, hogy a rendező instruálja őt a Pilinszky Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyvéből készülő előadással kapcsolatban. Férfi-nő, tanár-diák, rendező-színész… Zsótér–Stork. Megannyi szál, megannyi réteg: a minimál díszlettel, a nézőteret is a színpad részéve tévő A nagy kapituláció című darab egyszerre intim és elvont, történeti visszatekintést adó és az adott pillanat spontaneitását felmutató mű.

Stork Natasa: Gyakran viccelődünk azzal, hogy ha nem leszünk jók, Péter lecserél minket. Nehéz lenne elképzelni egy beugrást.

Stork Natasa felmegy Zsótér Sándor lakására, hogy a rendező instruálja őt a Pilinszky Beszélgetések Sheryl Suttonnal című könyvéből készülő előadással kapcsolatban. Férfi-nő, tanár-diák, rendező-színész… Zsótér–Stork. Megannyi szál, megannyi réteg: a minimál díszlettel, a nézőteret is a színpad részéve tévő A nagy kapituláció című darab egyszerre intim és elvont, történeti visszatekintést adó és az adott pillanat spontaneitását felmutató mű. A Kárpáti Péter rendező és a már említett játszók által jegyzett, valóság és fikció határán egyensúlyozó, a Trafóban látható darabról Stork Natasával beszélgettünk.

Körülbelül kilenc hónapon keresztül minden héten találkoztunk, csak olvastuk, elemeztük a Pilinszky-könyvet és beszélgettünk. Négy-öt órás szeánszokat kell elképzelni, amiket diktafonra rögzítettünk. A végén lett vagy ötven órányi anyag, abból rakott össze Péter egy használható, dramaturgiai struktúrával rendelkező szöveget.

Mivel az előadás végig lebegteti, hogy az elhangzottakból mi az, ami valós, mi az, ami nem, adódik a kérdés: mennyi volt az improvizáció ezeken az estéken?

A Pilinszky-könyv volt a vonalvezető, tehát mindig annak kapcsán beszélgettünk. Volt három-négy olyan találkozás, amikor tényleg meglátogattam Zsótért a lakásán, ilyenkor el lehetett kalandozni egy picit. Mutatott például régi fényképeket, ez benne is van az előadásban. Ott az volt az alaphelyzet, hogy Zsótér “rendezi” a kijelölt részt, George Allen történetét. Annyiban mondanám improvizációnak, hogy mindez úgy történt, hogy közben tudtuk, hogy (Kárpáti Péter személyében) ott van valaki, aki ezt az egészet figyeli, hogy hangfelvétel készül, és előbb-utóbb lesz belőle egy szövegkönyv. De nem voltak karakterek, és nem próbáltunk arra törekedni, hogy dramaturgiai íve legyen az egésznek, hogy legyen csattanó. Én csak Zsótérra figyeltem, minden más színészi törekvést igyekeztem kizárni. Péter a legelején azt mondta, hogy képzeljem azt, hogy van egy konzervdoboz, amit nagyon lassan, egy év alatt kell felnyitnom. Amikor egy évvel később kézbe vettük a szövegkönyv első változatát, négy kötetes volt. Első, Második, Harmadik, és Negyedik látogatás. Aztán Péter egyszer csak előállt a végleges verzióval, ettől a ponttól nem beszélhetünk improvizációról. Teljesen kötött a szöveg. Ráadásul belekerültek fiktív elemek, amik keverednek a valós történetekkel.

Strok Natasa

Fotó: Véner Orsolya

De akkor maguk a sztorik, vagy a sztorik magja Ti voltatok?

Magunkból indultunk ki, de Péter helyenként áthangolt részeket. Mondok egy példát. Amikor Zsótér mesélte, hogy azt kérte Kunától (Kuna Károly), hogy franciául mondjon el a Varázshegyből egy szöveget, és én rákérdeztem, hogy „Miért franciául?”, akkor erről ő hosszan beszélt, a darabban viszont csak eltűnődik, és annyit válaszol, hogy „Nem tudom”. Ez már Péter ötlete, fikció, játék. A realitás csak úgy és addig érdekes, amíg az előadás célját szolgálja. A mese és a valóság keverése jó színházi effekt. Stimulálja a nézők éberségét, és köze van ahhoz, ami a színészet legizgalmasabb része: én vagyok, és mégsem teljesen. Jó esetben elmosódik a határ köztem és a szerep között.

Ha a kész verzióból kimaradt valami szívednek kedves, akkor mondhattad azt, hogy „de én ezt szerettem a legjobban, ez legyen benne”?

Inkább az volt jellemző, hogy valamit nem szerettem volna, vagy máshogy akartam elmondani.

Tehát ezek nyitott kérdések voltak.

A mai napig felmerülnek ilyenek, mert vannak a szövegkönyvben olyan állítások, amikre én például azóta máshogyan gondolok. Bizonyos dolgokhoz következetesen ragaszkodik Péter, de volt olyan is, amin változtathattunk, amit aktualizálhattunk.

Gyakran viccelődünk azzal, hogy ha nem leszünk jók, Péter lecserél minket. Nehéz lenne elképzelni ebben az előadásban egy beugrást. Egyrészt kell a megfelelő távolság, ott van a polcon a többi szövegkönyv között. Másrészt adott volt már a szöveg létrejötténél, aztán az eljátszásánál is valami nagyon erős kapocs e között a három ember között.

És ez a kapocs honnan jön? Zsótér, ugye, a tanárod volt az egyetemen…

Ritka az olyan találkozás – akár magánéleti, akár szakmai szempontból -, ahol az érdeklődés hosszú évekig fönnmarad. A fene tudja, miért, de valamiért velük azt érzem, hogy jó helyen vagyok, és biztonságos számomra ez a helyzet. Nem kényelmi szempontról beszélek, fiatalabb színésznőként nem volt egyszerű ott ülni két dörzsölt színházi rókával estéken át. De tudtam, hogy velük nem hibázhatok. Úgy értem, hogy ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerettem volna, akkor biztosan valami még jobb dolog sül ki belőle.

forrás: librarius.hu

Continue Reading
You may also like...
Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

További Hírek

  • Hírek

    175 éve született Mikszáth Kálmán

    By

    Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született az akkor még Nógrád megyei Szklabonyán. Írónak készült akkor is, amikor jogászként dolgozott. Az íróra emlékeznek születése 175. évfordulóján a felvidéki Szklabonyán és a Nógrád megyei...

  • Hírek

    Viszonylagos öröklét

    By

    Centenáriumi sorozat indul a 100 éve született Nemes Nagy Ágnes költő tiszteletére. A mai napon száz éve, 1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéíró, pedagógus. Diákkorától kezdve írt verseket,...

  • Hírek

    Meghalt Kalász Márton, a nemzet művésze

    By

    87 éves korában elhunyt Kalász Márton Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a nemzet művésze – közölte az MMA csütörtökön az...

  • Hírek

    Emlékezés Kiss Lászlóra

    By

    Két évvel ezelőtt hunyt el a Magyar Versmondók  Egyesületének alapítóelnöke, Kiss László, a versmondás és az amatőr színjátszás egyik legjelesebb jelenkori képviselője. Több szakmai és társadalmi szervezet vezetőjeként elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr...

  • Hírek

    Kiket hallgattunk idén legtöbbször?

    By

    Sokan töltötték végre családi körben a szentestét, de még mindig rengetegen voltak egyedül idén karácsonykor, ám a versek, a megszólaló költészet nagyon sok ember otthonában enyhítette a magány érzetét vagy emelte az...

BEJELENTKEZÉS
EDDIGI VERSEIM
MEGOSZTOTT VERSEK
VERSMONDÓK KÖZÖSSÉGE


Facebook

Évfordulós költő: Radnóti Miklós



Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten, a mai újlipótvárosi Kádár utca 8.-ban, asszimilált zsidó családban. Születése édesanyja, Grosz Ilona (1881–1909) és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került.[9] Édesapja, Glatter Jakab (1874–1921) kereskedő (a kornak megfelelő szóhasználattal: kereskedelmi utazó) […]

Termékek

TOVÁBBI TERMÉKEK →

To Top